2017. július 27., csütörtök

TAVASZI FÉLÉV - 2017. január-február



Januárban és februárban a pénteki műhelyfoglalkozások jórészt a négy fal között zajlottak, az időjárásra való tekintettel. Januárban értékeltük az év eleji kompetenciamérés eredményeit, és az első foglalkozást Fükéné Walter Marika tartotta, aki kémia tanárként látványos „háztartási” kísérleteket végzett a gyerekekkel.




A másik januári péntekünk a laborlátogatás jegyében telt: a TTK Hidrobiológiai Tanszékén tettünk látogatást, és megnéztük, hogyan dolgoznak labor-körülmények között azok a kutatók, akik a terepen már kalauzoltak minket októberben. A gyerekek kipróbálhatták a kutatói mikroszkópot is a jórészt már ismert fajok tanulmányozásához. 




A vizuális mikrocsoport közben a decemberi túra fényképei alapján rajzolt tájképeket a Malomvölgyről.









Februárban kezdetét vette a város-makettezés: a rajzos mikrocsoport megtanultak épület-maketteket készíteni  egyik társuk, a műszaki középiskolás Andris vezetésével. A kutató csapat közkívánatra giliszta-futtatót készített az apukák bevonásával, majd előkészítették a édesvízi gerinctelenek befogadására alkalmas akváriumot is.






A januári havas túra a keleti városrészből indult, míg télbúcsúztató hagyományos túránk célpontja a Villányi-hegység volt, ahol kőzeteket és a korán nyíló hóvirágot, valamint a különleges ritkaságként védett magyar kikericset tanulmányoztuk.







Az egyik februári foglalkozás a kutatók számára a Virágok a föld alól kiállításunkhoz kapcsolódott. Geológus gyakornokunk, Kovács Ádám az ásványok és kőzetek világáról beszélgetett velük, néhány kísérletet is kipróbálhattak.

2017. április 20., csütörtök

Középiskolás résztvevőnk, Aliz bejegyzése a január 21-ei túráról:

Ősztől kezdve részt veszünk a Zöld kincses program pénteki kutatónapjain, ám egy szép téli napon Ági felajánlotta nekünk a visszautasíthatatlan ajánlatot, hogy menjünk velük túrázni szombaton, szintén a tehetség-program keretében.  Klaudiával, az osztálytársammal, természetesen nem tudtunk nemet mondani.  Úgyhogy egy napsütéses, szombati napon, találkoztunk a csoporttal a vasútállomás egyik buszmegállójában. Mindenki nyakig fel volt öltözve.


 Innen busszal mentünk a gyerekekkel és kísérőikkel egészen Vasasig. Itt leszálltunk a végállomásnál és elindultunk 10 km-es túránkra. Dombokon és völgyeken át gyalogoltunk, van ahol kitaposott úton, van ahol bokáig érő hóban. 




Néha-néha megálltunk, hogy a gyerekek tudjanak pihenni, inni egy kortyot, illetve az erdőben elhelyezett ismeretterjesztő tábláknál hogy ott ejtsenek a vezetők pár szót. 




 Hosszabb megállót tartottunk a Kövestetői kilátónál. Itt volt idő ebédelni, felmenni a kilátóba, hogy megcsodáljuk a gyönyörű tájat, és Ádám is szólt pár szót a csapathoz. 


Innen kis pihenés és feltöltődés után tovább indultunk. Lefelé kicsit már könnyebb volt az út, remek képek készültek út közben, rengeteg lehetőség volt fotózni, hisz a táj lenyűgöző volt. A magas hó kissé eltakarta az utat, úgyhogy sok kisebb esés volt, de ez belefér J


A Hármas-hegyet megjárva, rengeteg tetőt megmászva, dombokon leereszkedve, végül Hosszúheténybe értünk. 


Keresztülgyalogoltunk még a falun, hogy elérjük végső célunkat, a Hosszúkávéhoz. Itt fánkkal és meleg teával vártak minket, ami nagyon jól esett a rengeteg hidegben való gyaloglás után.  Innen busszal visszamentünk Pécsre, ahol a szülők a gyerekekért jöttek.

A program nagyon jó volt, a természet lágy ölén sétálni a napsütésben. A gyerekek is nagyon élvezték, habár nagyon elfáradtak, ahogy mi is. De nagyon jó csapatépítő volt, jó élményekkel, sok emlékkel gazdagodtunk. 

2017. február 3., péntek

Első tapasztalataim a Zöld kincsek kutatóival: a Mikulás napi ünnepség

Osztálytársammal, Alizzal a gyakorlatunkat végezzük a Természettudományi Múzeumban. Egy nap a gyakorlatvezetőnk – Ági megkérdezte, van-e kedvetek csatlakozni a Zöld kincsek kutatói tehetségprogramhoz. Az elmondottak alapján vonzónak tűnt a lehetőség, így elhatároztuk, részt veszünk a következő foglalkozáson.. A Mikulás-nap volt az első alkalom, amikor találkoztunk a csapattal és ekkor vettünk részt először a foglalkozáson is.

Úgy gondoltam, hogy a gyerekek már régóta ismerik egymást és egy jól összeszokott csapatot ismerhettünk meg. Úgy tűnt mindenki jól érezte magát. Sokat nevettek és beszélgettek egymással a gyerekek. Többségében fiúk voltak jelen, de néhány lány is részt vett a foglalkozáson. Egy kvízzel kezdtük a délutánt, miután a gyerekek lassan megérkeztek a múzeumba, ahol a programot tartottuk. Egy kis késsél kezdtünk, de végül minden programot sikerült megvalósítani, amit Ági a csoportvezető tervezett nekik. 



A társaságot három csoportra osztottuk, amiket négy-négy fő alkotott. Három feladatot kaptak, amiket ügyesen megoldottak és minden feladatért részpontszámot kaptak, amit a végén összegeztünk és helyezéseket állítottunk fel. Nagyon közeli pontszámok születtek csak egy-egy pont választotta el a csapatokat egymástól.  Gratuláltunk az eredményekhez és a csapatoknak is, hogy milyen szépen összedolgoztak a csapattagok egymással a feladatok során. Elérkezett a Mikulás ideje, kis várakozás után, amikor már mindenki elcsendesedett a teremben, belépett a Mikulás. Kiosztotta az ajándékcsomagokat a kisebbeknek először és utána következtek a nagyobbak. A gyerekek meglesték a csomagok belsejét és nagy örömmel fogadták a tartalmát.


A gyerekek kicsit hangosabbak voltak, mint gondoltuk volna, de nagyon meglepett, mikor a vetélkedőn kiderült, hogy mennyit tudtak már a természetről!


Bejegyezte: Krémer Klaudia

Őszi féléves programok - beszámoló

Szeptember:
Az első foglalkozás (2016. szeptember  célja a programterv rövid ismertetése és tematikánkhoz köthetően csapatépítő foglalkozás egy várossal kapcsolatos óriás-társasjáték révén. Köszönjük a KultúrAktív Egyesületet képviselő Pfaff Éva bemutatóját és játékvezetését!



A második alkalommal került sor a kompetenciamérésre Fükéné Walter Mária oktatásszakértő vezetésével. Marika több korosztálynak megfelelően többféle írásbeli feladatot állatott össze, de mindegyikük találóan kapcsolódott környezeti kutatásaink témaköréhez.



Szeptember 24-ei szombati túránkon a belváros pereméről induló túraútvonalak egyikén csoporthoz csatlakoztak a Jurassic Túraklub állandó és újabb tagjai, valamint jópár szülő is. A Tettye kőzeteivel ismerkedtünk, mely azok számára, akik a nyári természetbúvár táborban is részt vettek, már ismerős téma voltJ Tanulmányoztuk kézzelfogható közelségből a triász és szarmata mészkő feltűnő ősmaradványait (Ld. Aladics Peti kutatási naplója)


Ezután a Flóra-pihenő felé tartva sok őszi termést, lágyszárút, és néhány lepkefajt is megfigyeltünk. A kilátóhelyről a felnőttek ismertették a Kelet-Mecsek legmagasabb csúcsait, valamit  a Karolina-külfejtést, és a Széchenyi-aknát, melyek késő ősszel egy következő kirándulás célpontjai lesznek.


Túránk innen a Kantavár- Kánya-forrás- Tripammer-fa – Gesztenyés útvonalon folytatódott, útközben többek között törékeny gyíkkal, sárgahasú unkákkal is találkoztunk, egyik ügyes felfedezőnk pedig sikló levetett bőrét lelte meg a fű között. A keleti városrészbe érkeztünk, november végi túránk erről a helyszínről folytatódott.

Október:


Október 7-én pénteken délután az első terepi hétköznapi programunk a Béke-parkban főként  a  patak élővilágának megfigyelését célozta. Csabai Zoltán és kollégája, (hidrobiológusok a PTE TTK Biológiai Intézetéből) a szennyezettnek vélt patakból rövid „halászat” eredményeként igen fajgazdag „zsákmányt” tárt elénk, ezzel bátorítva gumicsizmás csapatunkat a további keresgélésre. 



A fajösszetételből kikövetkeztethető, hogy a patak szerencsére nem olyan szennyezett, mint a látszat alapján sejtenénk. Ahogyan a fotókról és a Lovas-fiúk kutatási naplójából is kitűnik, víziskorpiótól a hegyiszitakötő-lárváig nagy változatosságban találhatóak meg a vízilárvák és kifejlett rovarok, alsóbbrendű rákok és  férgek.



Október 8-án az Alkoss velünk! program keretében a vizuális csoport tagjai a látogatók között, ezzel őket is bekapcsolódásra bátorítva „műhely-munkáztak” délelőtti családi matinénkon. Ezúttal – Kövekbe rejtett múlt kiállításunk záróprogramjaként - környezetünk földtörténeti érdekességei volt a téma – a Komlosaurus és más Kárpát-medencei dinók portréi mellett egy jurakori háttér-tájkép is elkészült.
Október 15-én A Várfal-sétány volt az aznapi terepfelmérés helyszíne. A vizuális csoport a mandulafa-sétánynál kezdte a munkát, az építészeti elemek és természeti elemek (fák, virágágyások) harmóniájának tanulmányozásával.. A kutatós mikrocsoporttal közben Várfal-sétány leginkább természetközeli szakaszán helyeztünk ki rovarcsapdákat A kutatók által is használt módszert alkalmaztuk, de a doboz fedettségére és elrejtésére a tapasztalatok alapján a tavaszi vizsgálatok során majd jobban kell ügyelnünk, mivel ezen a helyen a műanyagpoharak túlzott taposásnak és földbehordásnak voltak kitéve. A gyűjtés eredménye így csak néhány holyva, egy légy és néhány verőköltő bodobács volt (a csapdákat 4 nappal később ellenőriztük!)



A csapdakirakás után megcsodáltuk a múzeum botanikusa által szervezett időszakos gombakiállítást, majd közösen azonosítottuk, meghatároztuk Lovas Benedek és Mátyás Béke-parkban gyűjtött kincseit: a termés- és levélgyűjtemény a feladatként vállalt kutatási napló melléklete volt.



November
November nagyon termékeny időszaknak bizonyult a zöld kincses csapat munkájában, hiszen ekkor  az őszi szünet három hétköznapját jól kitudtuk használni terepi és műhely-feladatokra.
November 2-án a rajzos csapat találkozott, hogy befejezze az Alkossunk együtt! napon megkezdett ősvilági életképet, és a Béke-park térképét.
November 3-án mindannyian, az őszi szüneti múzeumi tábor résztvevőivel együtt kivonultunk a Balokány-parkba terepfelmérésre – itt Hohmann Balázs környezetmérnök várt bennünket a Tudatosan a Környezetünkért Egyesület képviseletében.



Ő megmutatta nekünk a tó környékét és beszélt a környezeti problémákról, melyek megoldásaira a csapat tagjainak adtak ötleteket. A hideg miatt hamarosan a civil pavilonba vonultunk, és ott néztük meg a középiskolások által forgott interjúfilmet a Balokányról. Ezek után két csoportban végeztünk kísérleteket, felváltva: egyik csoport a tehetségcsoport új vízvizsgálati kofferjével a Balokány-tó vizének vegyi elemzését végezte el, másik csoport pedig a talaj rétegződését vizsgálta meg H. Balázzsal.

November 4-én a nyugati városrészből induló túraútvonalak egyikén a Jakab-hegyre túrázott a tehetségcsoport.


A természet-megfigyelés (fenyőerdő élővilága, mészkerülő bükkös) mellett a történelmi témák kerültek előtérbe. Előbb a Babás-szerkövek mondáját elevenítettük fel együtt, majd Tillai Gábor történész kísérőnk előadásában  a Pálos-kolostor történetével ismerkedtünk meg.


November 18-án pénteken a Kertváros környezeti problémáit és élővilágát néztük meg dióhéjban. A program elején a múzeumban madárkalácsot gyúrtunk a kertvárosi telelő madarak számára.
Bánatunkra már téli időszámítás van ilyenkor, így viszont a sötétedésből adódóan a kutatási nap játékos kalandsétává alakult a sötétben, mikor is denevérhangokra és fák tetején sejlő varjúfészkekre figyeltünk, így alkalom nyílott a madárvédelmi problémákra (természetvédők és lakosság konfliktusa) felhívni a figyelmet. Hogy mi is tegyünk valamit az itteni madárvilágért, kihelyeztük a bokrokra a madárkalács-meglepetést. Szó esett még a szelektív hulladékgyűjtés szabályairól és a panel-negyedek környezeti állapotáról.

November 26-án szombaton a keleti városrészből induló túraútvonalak egyikén Pécsbányáról indultunk hosszú sétára. A program szakvezetésében ezúttal két csapattagunk családja (Garai Eta és Máthé Balázs édesapja) is közreműködött. A gyerekekkel közös felkészülés eredményeként ők mutatták be nekünk lakóhelyük környezeti és humán értékeit, valamint a bányászat nyomait és múltját Pécsbánya és a Karolina-külfejtés környékén.


Résen voltak a kutatók: fantasztikus kagyló- és szenült fatörzs maradványok kerültek elő a külfejtésben, melyeket később geológus azonosított.


Miközben a Dömörkapu felé másztunk, a Bertalan-kápolnánál megismertük Bertalan barát és az embernyúzó törökök mondáját.


Pihenésképpen pedig fentről nézve ismét sorra vettük a túra által érintett helyeket, majd megcsodáltuk a Flóra-pihenőből a városra nyíló kilátást.

Zöld kincseink kutatói? Azok meg kicsodák?


Csoportunk azzal a céllal alakult meg a JPM Természettudományi Osztályán, hogy a már több éve programjainkat látogató, természetbúvárkodás iránt érdeklődő ifjú tehetségjelöltek figyelmét felhívjuk Pécs természeti értékeire, különös tekintettel a pécsi parkokban fellelhető „természet-darabkák” értékes növény- és állatfajaira. Eközben a tagoknak lehetőségük nyílik dióhéjban megismerkedni különböző terepi kutatási módszerekkel, és találkozni lehet komoly kutatókkal, akiknek szemlélete, tudása példaértékű lehet a gyerekek számára.


Mivel a csoport nagyobb része egyúttal ifjúsági túraklubbunk tagja is, így természetesen adódott feladatul, hogy az egyes városrészekből induló, könnyen bejárható túraútvonalakat is felmérjük, külön figyelmet fordítsunk az erdei élővilágra és annak védelmére is.




A munka két mikrocsoport – kutatói és vizuális (rajzműhelyes) – keretei között zajlik. A cél az ismeretszerzés mellett egy Pécs és Pécs környéke néhány természeti értékét, és azok vizsgálatát bemutató, szemléletformáló kiállítás közös létrehozása. E tevékenység során a mikrocsoportok együttműködnek, azaz a kutatók által feltárt érdekességek bemutatásnak kreatív módjaira a vizuális csoport nyújt ötleteket, segít a grafikai tartalom megvalósításában, majd együtt állítják össze a kiállítást.