Szeptember:
Az első
foglalkozás (2016. szeptember célja a
programterv rövid ismertetése és tematikánkhoz köthetően csapatépítő
foglalkozás egy várossal kapcsolatos óriás-társasjáték révén. Köszönjük a
KultúrAktív Egyesületet képviselő Pfaff Éva bemutatóját és játékvezetését!
A második
alkalommal került sor a kompetenciamérésre Fükéné Walter Mária oktatásszakértő
vezetésével. Marika több korosztálynak megfelelően többféle írásbeli feladatot
állatott össze, de mindegyikük találóan kapcsolódott környezeti kutatásaink
témaköréhez.
Szeptember 24-ei szombati túránkon a belváros
pereméről induló túraútvonalak egyikén csoporthoz csatlakoztak a
Jurassic Túraklub állandó és újabb tagjai, valamint jópár szülő is. A Tettye
kőzeteivel ismerkedtünk, mely azok számára, akik a nyári természetbúvár
táborban is részt vettek, már ismerős téma voltJ Tanulmányoztuk kézzelfogható
közelségből a triász és szarmata mészkő feltűnő ősmaradványait (Ld. Aladics
Peti kutatási naplója)
Ezután a Flóra-pihenő felé tartva sok őszi termést,
lágyszárút, és néhány lepkefajt is megfigyeltünk. A kilátóhelyről a felnőttek
ismertették a Kelet-Mecsek legmagasabb csúcsait, valamit a Karolina-külfejtést, és a Széchenyi-aknát,
melyek késő ősszel egy következő kirándulás célpontjai lesznek.
Túránk innen
a Kantavár- Kánya-forrás- Tripammer-fa – Gesztenyés útvonalon folytatódott,
útközben többek között törékeny gyíkkal, sárgahasú unkákkal is találkoztunk,
egyik ügyes felfedezőnk pedig sikló levetett bőrét lelte meg a fű között. A keleti városrészbe érkeztünk,
november végi túránk erről a helyszínről folytatódott.
Október:
Október 7-én pénteken délután az első terepi
hétköznapi programunk a Béke-parkban főként
a patak élővilágának megfigyelését
célozta. Csabai Zoltán és kollégája, (hidrobiológusok a PTE TTK Biológiai
Intézetéből) a szennyezettnek vélt patakból rövid „halászat” eredményeként igen
fajgazdag „zsákmányt” tárt elénk, ezzel bátorítva gumicsizmás csapatunkat a
további keresgélésre.
A fajösszetételből kikövetkeztethető, hogy a patak
szerencsére nem olyan szennyezett, mint a látszat alapján sejtenénk. Ahogyan a
fotókról és a Lovas-fiúk kutatási naplójából is kitűnik, víziskorpiótól a
hegyiszitakötő-lárváig nagy változatosságban találhatóak meg a vízilárvák és
kifejlett rovarok, alsóbbrendű rákok és
férgek.
Október 8-án az Alkoss velünk! program keretében
a vizuális csoport tagjai a látogatók között, ezzel őket is bekapcsolódásra
bátorítva „műhely-munkáztak” délelőtti családi matinénkon. Ezúttal – Kövekbe
rejtett múlt kiállításunk záróprogramjaként - környezetünk földtörténeti
érdekességei volt a téma – a Komlosaurus és más Kárpát-medencei dinók portréi
mellett egy jurakori háttér-tájkép is elkészült.
Október 15-én A Várfal-sétány volt az aznapi
terepfelmérés helyszíne. A vizuális csoport a mandulafa-sétánynál kezdte a
munkát, az építészeti elemek és természeti elemek (fák, virágágyások)
harmóniájának tanulmányozásával.. A kutatós mikrocsoporttal közben Várfal-sétány
leginkább természetközeli szakaszán helyeztünk ki rovarcsapdákat A kutatók
által is használt módszert alkalmaztuk, de a doboz fedettségére és elrejtésére
a tapasztalatok alapján a tavaszi vizsgálatok során majd jobban kell ügyelnünk,
mivel ezen a helyen a műanyagpoharak túlzott taposásnak és földbehordásnak
voltak kitéve. A gyűjtés eredménye így csak néhány holyva, egy légy és néhány
verőköltő bodobács volt (a csapdákat 4 nappal később ellenőriztük!)
A csapdakirakás után megcsodáltuk a múzeum botanikusa által
szervezett időszakos gombakiállítást, majd közösen azonosítottuk, meghatároztuk
Lovas Benedek és Mátyás Béke-parkban gyűjtött kincseit: a termés- és
levélgyűjtemény a feladatként vállalt kutatási napló melléklete volt.
November
November
nagyon termékeny időszaknak bizonyult a zöld
kincses csapat munkájában, hiszen ekkor
az őszi szünet három hétköznapját jól kitudtuk használni terepi és
műhely-feladatokra.
November 2-án a rajzos csapat találkozott, hogy
befejezze az Alkossunk együtt! napon
megkezdett ősvilági életképet, és a Béke-park térképét.
November 3-án mindannyian, az őszi szüneti múzeumi
tábor résztvevőivel együtt kivonultunk a Balokány-parkba terepfelmérésre – itt
Hohmann Balázs környezetmérnök várt bennünket a Tudatosan a Környezetünkért
Egyesület képviseletében.
Ő megmutatta nekünk a tó környékét és beszélt a környezeti
problémákról, melyek megoldásaira a csapat tagjainak adtak ötleteket. A hideg
miatt hamarosan a civil pavilonba vonultunk, és ott néztük meg a középiskolások
által forgott interjúfilmet a Balokányról. Ezek után két csoportban végeztünk
kísérleteket, felváltva: egyik csoport a tehetségcsoport új vízvizsgálati
kofferjével a Balokány-tó vizének vegyi elemzését végezte el, másik csoport
pedig a talaj rétegződését vizsgálta meg H. Balázzsal.
November 4-én a nyugati városrészből induló
túraútvonalak egyikén a Jakab-hegyre túrázott a tehetségcsoport.
A természet-megfigyelés (fenyőerdő élővilága, mészkerülő
bükkös) mellett a történelmi témák kerültek előtérbe. Előbb a Babás-szerkövek
mondáját elevenítettük fel együtt, majd Tillai Gábor történész kísérőnk
előadásában a Pálos-kolostor
történetével ismerkedtünk meg.
November 18-án pénteken a Kertváros környezeti problémáit és élővilágát néztük meg dióhéjban.
A program elején a múzeumban madárkalácsot gyúrtunk a kertvárosi telelő madarak
számára.
Bánatunkra már téli időszámítás van ilyenkor, így viszont a
sötétedésből adódóan a kutatási nap játékos kalandsétává alakult a sötétben,
mikor is denevérhangokra és fák tetején sejlő varjúfészkekre figyeltünk, így
alkalom nyílott a madárvédelmi problémákra (természetvédők és lakosság
konfliktusa) felhívni a figyelmet. Hogy mi is tegyünk valamit az itteni
madárvilágért, kihelyeztük a bokrokra a madárkalács-meglepetést. Szó esett még
a szelektív hulladékgyűjtés szabályairól és a panel-negyedek környezeti
állapotáról.
November 26-án szombaton a keleti városrészből induló
túraútvonalak egyikén Pécsbányáról indultunk hosszú sétára. A program
szakvezetésében ezúttal két csapattagunk családja (Garai Eta és Máthé Balázs
édesapja) is közreműködött. A gyerekekkel közös felkészülés eredményeként ők
mutatták be nekünk lakóhelyük környezeti és humán értékeit, valamint a
bányászat nyomait és múltját Pécsbánya és a Karolina-külfejtés környékén.
Résen voltak a kutatók: fantasztikus kagyló- és szenült
fatörzs maradványok kerültek elő a külfejtésben, melyeket később geológus
azonosított.
Miközben a Dömörkapu felé másztunk, a Bertalan-kápolnánál
megismertük Bertalan barát és az embernyúzó törökök mondáját.
Pihenésképpen pedig fentről nézve ismét sorra vettük a túra
által érintett helyeket, majd megcsodáltuk a Flóra-pihenőből a városra nyíló
kilátást.